Muszáj címet adni? végül is tök mindegy, nagyjából elmond mindent, amit a mai napról írásba tudok adni...
Tulajdonképpen nem volna szar, pusztán belőlem fakad, h annak érzem.
1. két napja őrülten fáj a hátam, az okait nagyjából tudom, egyrészt Bebe több, mint 10 kiló, és nem ölkutya szerencsére, de tekintve, h emeletes a házunk, napjában párszor fel-le cipelem a lépcsőn, mer tisztába rakás, szobája, miegymás miatt muszáj. Gondolom nem jól emeltem a napokban, és azért akar ketté törni a gerincem. Ez a fájdalom aztán eszembe juttatja, h milyen rohadtul passzív életet élek, már ami a sportot illeti...
El sem tudom mondani.
Vagyis napi 2x sétálunk, ami azért összesen több, mint egy óra, és én elég tempósan haladok, de ez aztán nem mozgatja át az izmaimat, az biztos.
És ide is értem a 2. számú nyomoromhoz.
No sport, és dagadt vagyok, amit rühellek. Na persze nem úgy dagadt, mint amikor látsz valakit és folyik ki az autójából, vagy ruhájából, vagy ha épp enni látod egyből arra gondolsz, h na megint zabál a disznó. Magamhoz képest azonban az vagyok sajna, ez van. A terhesség és aszoptatás hónapjai szépen hagytak (nem)kívánnivalót maguk után, és ez mostanság erősen zavarni kezdett.
3. itt köthetem össze a mozgással a témát, elhatároztam, h sportolnom kell(ene).
Jó, de mikor? Időm, mint tenger, azt se tudom melyik nagyinak passzoljam a gyereket. Muhahaha...egyiknek sem. Az egyik tojik rá magasról, és ránk is, a másiknak épp van elég baja most, és persze ha nem volna is, az a 220km némileg nehézségeket okozhat, ami köztünk van. Ergo nem igazán tudom megoldani, h elugorjak tornázni, vagy futni.persze minden lehetséges, csak akarni kell, hallom a választ, amit kapcsiból lehet erre dobni. Tudom! Alvásidőben angolozok, amennyit csak tudok, és kül sem hagyhatnám itt a gyereket, eszembe sem jutna.
Úh két megoldás maradt:
a) amikor apa hazajön én elhúzok - elég szar megoldás, mert az a napi 2-3 óra így is hangyafing, amit együtt lehetünk
b) reggel csörög a vekker, és elhúzok futni
Ez lesz. Hogy mikortól? Nem tudom. Addig is az input oldalt átparamétereztem, már ami az étkezéseket illeti, de ez még not enough...
akar a franc dagadt malac lenni
két IELTS tesztet csináltam meg az imént. Nagyon nem vagyok ráhangolódva, szétszórt aggyal igazán hatékony voltez a másfél óra, de holnap megyek angolórára, és minél több tesztet akarok vinni, h jól lássa a tanárom, h mik a típusnyomor-megoldásaim. Na, a mai jól beleköp az eddigiekbe, remélem a vizsgán nem ilyen enervált állat leszek, mert akkor kár menni.
Basszus 10 napom maradt, és egy hülye vagyok, ez a legerősebb érzés, amit az angolhoz köthetek
na, itt kell abahagyni a szerencsétlenkedést, és össze kell szednem magam.
csak a hátam ne fájna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése