2011. szeptember 25., vasárnap

Genuine Hungarian reality

Úgy illik, hogy szóljak kicsit a szeptemberi nyárról, mert amikor a nyár derekán tizenfokokban vacogtunk, azt nagyon magasra priorizáltam a bejegyzésekbel. Szóval fantasztikus szeptemberünk van, nem is tudom mikor volt utoljára ilyen szép napos, kellemes, vidám nyárutó. (Persze mindig azt hiszem, h na, majd jövőre jól emlékezni fogok, h milyen volt az ősz, meg első hó, meg hasonlók, aztán nem így lesz....).
Ez a szép idő még inkább arra sarkall minket, hogy kihasználjuk, és a 7végéken közös programok után nézzünk. A Kopaszi-gát nagy favorit, de ne koptassuk el azzal a fényét, hogy csak oda, úh más vigasság után néztem.
Szembejött velem valahol az Etyeki Kezes-Lábos fesztivál, már pontosan nem emlékszem, h rádiós ad volt é, vagy neten láttam, de mindegy is. Nagyszerű, gondoltam, az idő tökéles a kiruccanáshoz, nincs is messze (persze majdnem azt hittük, h mégis, erről még szólok később:), és korábbi években mintha jókat hallottam volna erről a rendezvényről. Nosza, akkor menjünk!
Így is lett, vasárnap délelőtt nekivágtunk, és itt csatolok vissza a távolságra. Szóval indulás előtt gyors csekkolás a gugli térképen, mert van ugyan GPS, de ilyen távra talán nem muszáj vinni. Laca mondja nekem, h na, ez azért nincs olyan közel. Mondom neki, h ne viccezzen velem, itt van az aggloerációban valahol. Hát ő nem ezt látja, valami Borsod és Heves határán. ????? ezt már nem teljesen értettem, de akkor szemünk elé tárult a névben rejtezett megoldás, Egyek volt ugyanis a keresőbe írva...na szép. Lényeg a lényeg, Biatorbágy után lesz a falu, földrajzilag meg is voltunk.
Gondoltam, h nagyon gondos leszek, és még programot is nyomtattam, h melyik helyszínen mikor ki és mit ad a nép szórakoztatására, hátha valami jó kis zenés gyerekprogramot is találunk. Más még nagyon nem köti le Beni figyelmét, a Bohócos idétlenkedésre meg én nem vagyok kész, remélem azt nem igényli még egy darabig:) Gyors program-keresés, copy-paste egy word-be, de hogy nagyon takarékos legyek, a szombati programot le is csaptam onnan, azmá' minek nekünk. Így print out, szuper. Szuper lett volna, ha a kis editálásommal nem tüntetem el a vasárnapi programokról is azokat a sorokat, ahol a helyszín  volt megadva. Így volt egy guide a kezünkben, amiben ott volt, h pl. 11h-tól Szőke András főz, csak azt nem tudtuk, h hol :)))))))) zsír! Így maradt a dolog.
Útrakelés, haladás, minden ok egészen Biatorbágyig, ahol sárga táblákon diszkrét figyelmeztetés, h Etyek az autós forgalom elől lezárva. Hm, ez nem hangzik túl jól, de gondoltuk, h menjünk, aztán majd ahol azt mondják, h ne tovább, ott megállunk. Btw, a fesztivál weboldalán a neten a közekedésnél csak annyi állt, h mennek a Déli pu-ról buszok. Egy valahol aztán meg is torpantunk, szép sor előttünk, és valahol a távolban a falu...Addigra Beni el is aludt, úh no problem, ha araszolva is, de haladtunk, nagy az érdeklődés, ez jól látszott. Szikrázó napsütés, nézelődés, minden nagyon szép és jó........lett volna, ha az egyik pillanatban nem ezt hallom laca szájából, h: #&@˘°{]@} ég a kocsi! Előre nézek, és valóban, jobb elöl a motorháztető alól igencsak gomolyog valami. Apa kiugrott, motorháztető fel, és kiderült, h szerencsére nem gyulladt ki, "csak" a hűtővíz forrt fel. Nem bírta az ácsorgást, ami érdekes egy 3 éves autónál, de van ilyen. Mindez persze 200 méterre a parkolótól :))Kiálltunk oldalra (gondolták mögöttünk, h ezzel is rövidebb lett a sor :o) és vártunk kicsit, h hűljön a folyadék, de az fortyogott mint az állat. Aztán kis idő multán csak begurultunk a parkolóba, maxra tekert fűtéssel, mert az gyógyír ilyen esetben. Nem mondom, meleg helyzet volt:))) a szó szoros értelmében. Gyerekkel valahogy kevésbé rugalmas az ember, kellenek a B tervek azonnal. Mindegy, parkolóba be, ott is kis várás, feltöltöttük folyadékkal, és ott hagytuk, remélve, h nem ég le álltában:)

a fesztiválról pro és kontra
megfogadtam, h bár ért sokféle negatív élmény minket, a pozitívval kezdem, nem leszek savanya síró picsa, de annyira "magyaros" volt néhány momentum, h muszáj leírnom azokat is.

A helyszín rendben volt, parkoló a falu széléln egy giga-legelőn, 800huf/nap, ami olyan összeg volt, h sokak természetesen össze-vissza a földek mentén szétszórva hagyták a kocsikat, nehogymá' lenyúlják őket (hallottuk az indokot egy-két látogató szájából..) a 800ft-ért adtak egy karszalagot egyébként, amivel 1 fő buszozhatott a faluba, mert voltak helyi járatok. Mi nem vettük igénybe, mert 1. babkocsival muhahaha ilyesmi, 2. idő király, sétázzunk, azért (is) jöttünk. Utólag mondom, h valóban abszolút olyan léptékű volt a hely, h simán gyalog abszolválható volt, bár sokat mentünk, nem tagadom.
Programokat nem nagyon erőltettük, inkább csak sétáltunk és néztünk néhány kirakodót, meg magát a falut, az embereket (nagyon viccesek olykor), stb. Beszélgettünk, kiválóan éreztük magunkat.

lenyúlás vala?
Asszem' kicsit (vagy nagyon)az.
Kezdődött a Fesztiva kártyával: plasztik kártya, ami helyi fizetőeszközként funkcionált. töltsd fel x forinttal, és azzal fizethetsz mindenhol, ha enni-inni akarsz, vagy váásrolnál kézműves bármit. Önmagában az elgondolást értem, h így egyszerűbb az árusoknak, gyorsabb a fizetés, de az nekünk furcsa volt, h 1.000ft volt a kártya, és az az összeg huss, azért nem kapsz semmit. Ergo ha 5.000-et akarok magamnak, akkor 6.000-et fizetek a kártyaponton. Kártyatöltő pontokon persze mindenhol hosszú-hosszú sorok, majd aztán kajákért is, úh ha nem is kp-ért folyt a trade, azért lehetett bőven sort állni.
A másik fele a dolognak a kóstolások, poharat veszel X Ft-ért, és azt viszed magaddal, majd a sátrakban ismét X Ft-ért veszel bele nedűt. Ezt mi nem tettük, így nem tudom az árakat, de az biztos, h borospohár-törmelékek garmada volt az útszélen sajna :(
Kaja:
Grill-szerű kajákat árulós nagy sátor Master catering felirattal, szuper, itt sütik helyben, frissen, nem volt nehéz észrevenni, hisz füstve burkolózva álltuk a sorunkat hoooooooosssszzzasan. Pulthoz érés, kérés: Laca tarját szerett volna, ami elfogyott sajnos, de sül már. Megkérdeztük, h mennyi idő kb, erre válasz:
MITTUDOM ÉN! NEM LÁTOK BELE A HÚSBA!
Nem hagytuk szó nélkül, h mégis mire ez a stílus, amikor is megtudtuk, h kivan a kislány, mert a 2-vel ezelőtti vevő felhúzta, és már nem tud gondolkodni....Hú, a mindenit...:) Na, mert ilyen kedvesek voltak választottunk a 2 féle husira apadt kínálatból: kolbász és egy saslik. 22h elmúlt, ezt délután f3-kor ettem, és azóta sem, de még mindig úgy érzem, h az imént nyeltem le...szval szerintem elég alacsony színvonalú volt az étek...ja, persze 1.000/db egy szelet husi, vagy kolbász, vagy mindegy mi...+ köret, + ha savanyút is+ha esetleg mustárt és + ha innál is hozzá. Na fogytak a fesztiva forintok hipergyorsan.

Jajj, kedvenc magyar szoksáunkról hadd ejtsek szót, ez a FOGLALÁS-rendszere.
Mit is jelent? Sörsátor, sorállás, padok-asztalok lerakva, ahol a nagy nehezen megvásárolt holmit szeretnéd elfogyasztani. Látszólag vannak helyek, odabotorkálsz teli kézzel egy asztalhoz, ahol is közlik, h foglalt, mert majd jönnek a többiek. A többiek, akik sorban állnak, és tapasztalatból tudtuk, h bőven meg fogjuk addig enni, mire odaérnek. Nem baj, oda kell szépen ültetni előre anyut, és ő hadd mondja el 147-szer kb, h foglalt, ha hagyják neki. Mi leültünk, és nem érkeztek oda az asztalhoz azok, akiknek foglalták....
Még néhány ár:
kávé (nevvezzük annak, de....) 400
rétes 400
bodzaszörp (talán volt benne bodza...)200
szal nem tudom, de olyan érzésünk volt, h erősen megy itt a lenyúlás, és nép az volt dögivel, ittak is szépen, jó magyar szokás szerint...

Patkányka
Neeeem, nem jelzőként aggattam rá valakire ezt a feni címet. egyik kedvenc blogomban (lásd ajánlások sydney one way, korány balázs írt arról, h a 2 gyerkőc motorját a játszón hagyták, és természetesen meglettek aztán, aki megtalálta hazavitte, majd visszahozta, stb).
Beninek betáraztunk mára jó sok játékot az autóútra is, meg a táskábna volt 1-2, ha elunná magát, akkor legyen. Patkányka egy Ikeás kis puha patkány, szerette a Mukk. Csak múlt idő a létezése, ugyanis egy óvatlan pillanatban kidobhatta/vagy eshetett a babakocsiból, egyszercsak nem volt. Nem jöttünk sokat a kajázós helytől, és ott még megvolt, úh apa visszament, de sehol nem találtuk. Persze senki nem akarta nekünk visszaadni...:( szerencsére nem vete zokon a gyerek, nincs még olyan tárgy, aminek eltűnésétől rettegnünk kéne, mert vége vna a világnak, de furcsa, h azonnal új gadára lelt.

Összességében nagyon jó kis nap volt, kellemes elfáradással, élményekkel. A negatívumok szerencsére csak villanások voltak.
Aki idáig bírta, annak hálám a jutalma:)








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése